Nyugdíjbiztosítás: Óriási különbségek a bónuszoknál

13 nov Nyugdíjbiztosítás: Óriási különbségek a bónuszoknál

Úton-útfélen azt hallani, hogy a nyugdíjakkal nincs minden rendben. Sőt, ha nem takarékoskodunk, akkor bizony nagyon cudar évek elé nézünk. Éppen ezért sokan az egyik leghatékonyabb nyugdíj előtakarékosságban látják a megoldást, a nyugdíjbiztosításban. Azt nem árt tudni, hogy egyes konkrét szerződések között rendkívül nagy különbségek is adódhatnak. Ennek számos oka lehet, mi most a nyugdíjbiztosításokhoz kapcsolódó bónuszokat vettük górcső alá.

A nyugdíjbiztosítások alapjai

A nyugdíjbiztosítások még mindig nem tartoznak a legkönnyebben megérthető szerződések közé, de az utóbbi időben sokat javultak e téren. A nyugdíjbiztosításokat felépítése szerint 3 részre oszthatjuk az „alapszerződés”, az adókedvezmények és a bónuszok. E három együtt adja ki majd a szerződésünk lejárati összegét. Természetesen a szerződéseket együtt érdemes vizsgálni, mi most azt feltételezzük, hogy az adókedvezmények, és az alapszerződések megegyeznek. Nézzük milyen típusú bónusz az, amely a leghatékonyabb számunkra.

3 különböző bónuszlehetőség

Alaposan körbenéztünk a nyugdíjbiztosítások között és alapjaiban 3 különböző bónuszrendszert találtunk. Természetesen összegszerű eltérések is adódtak, de még ennél is lényegesebb, hogy mikor kerülnek ezek a bónuszok jóváírásra, vagyis mikortól kezdenek el extra pénzt termelni. A példa kedvéért tegyük fel, hogy mindenhol 500 ezer forintot kapunk, egy 20 éves nyugdíjbiztosításra.

Az első típus a legegyszerűbb, amikor a biztosító azt mondja, hogy a futamidő végén adja oda az ügyfélnek.   Matematikailag egyértelmű, hogy 500 ezer forintot kapunk, de vajon ez mennyit fog érni? Az inflációt, vagyis a pénz értéktelenedését nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Egy 20 éves nyugdíjbiztosítás esetén 3%-os inflációt feltételezve az összeg csak 276.838 forint.

A második típus, hogy a futamidő 10. éve körül kerül a bónusz jóváírásra, és kezd el nyereséget termelni. Tegyük fel, hogy egyben jóváírják számunkra a példakánt felhozott 500 ezer forint bónuszt. Így összesen 10 évi tud nyereséget termelni számunkra, mondjuk évente nettó 4%-ot, így a lejáratkor 740.122 forintot kapunk. Az inflációt persze itt se feledjük, ezért ugyanúgy 3%-kal számolva a 20. évben 409.788 forint üti a markunkat.

Végül választhatunk olyan nyugdíjbiztosítást is, ahol elsőre magasnak tűnő költségeket vonnak el, de mégsem. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az elvont költség jelentős részét egyből bónuszként visszakapjuk, és az indulástól fogva nyereséget hoz számunkra. A példánknál maradva, ha ez a bónusz 500 ezer forint, és 20 évig termel nekünk éves nettó 4%-os nyereséget, akkor a lejárat pillanatában ez 1.095.562 forint. Az inflációt leszámolva 606.586 forint.

Összegezve tehát (infláció nélkül) nem mindegy, hogy 500 ezer, 740.122, vagy 1.095.562 forintot kapunk a nyugdíjbiztosításunk után, amelyeken ugyanakkora díjakkal takarékoskodunk.

A NoRisk szakemberei segítenek

Ebben a cikkben nem konkrét nyugdíjbiztosítási termékeket hasonlítottunk össze, hanem egyes fontos tulajdonságaikat. A tényleges termékek esetén meglehetősen nehezebb az objektív összehasonlítás. De ne aggódjon, mi itt vagyunk, és segítünk Önnek. Jelentkezzen szakemberünknél egy személyes összehasonlításért! Ő felkeresi Önt, és tőle a lehető legegyértelműbben megmutatja a különbségeket a választható szerződések között, ezzel is segítve, hogy minél jobb anyagi körülmények közt élhessen idős korában.