11 dec Rédei Lajos: Egy karácsony pillanatai
Karácsony volt. Szenteste. Itt hideg, de hó nélküli. Jeges széllökések tették még elviselhetetlenebbé a tíz fokos hideget. Azok az emberek, akik valamiért az utcára kényszerültek kabátjaikba burkolódzva, lesunyt fejjel még kesztyűs kezeiket is zsebre dugva igyekeztek a céljuk felé.
Három kilométerrel odébb a szabályozott időjárású övezetben -1 fok volt. A kerteket és a háztetők napcsapdákkal nem fedett részeit 10-12 centis hótakaró borította. Makulátlanul, de mégsem bántóan fehér takaróként. Hét ágra sütött a nap, s talán meglepőnek tűnő módon kellemesen langyos szellő lengedezett, gyöngyöző, boldog gyermekkacajt hordozva magával. Ez még melegebbé tette a szelet, mármint érzetre…
ahogy a csevegőben írta neki Levente egykor volt osztálytársa. Igen, Levente… együtt érettségiztek még (talán igaz sem volt) „egymillió évvel ezelőtt” 2002-ben, az új évezred hajnalán. Előttük volt az egész élet, Övék volt a világ! Igen, rengeteg minden történt az azóta eltelt 57 évben. Az Élete 75 éve alatt. Már öt éve nyugdíjban volt. Szerencsére állami alkalmazottként dolgozott- Tanár lett- így rendszeresen hozta az állami nyugdíjat a „postadroid”. De kell is az nagyon, mert bár a „kibertér alapszolgáltatásokért”(ezt régen internetnek hívták) nem kell senkinek sem egy „Digitpengőt” sem adnia, és- a közösségi minimumelv alapján- jogosult volt a napi étkezési alapszolgáltatásokra is , nagyon sokba került például a tiszta levegő az otthonába. Ahogy édesanyját elvesztette két éve (94 éves volt, sajnos elég korán meghalt) az a kevés megtakarítás -ami rendelkezésére állt a munkában töltött néhány utolsó év alatt elhelyezett összegek révén- nagyon gyorsan elfogyott. Pedig ahhoz képest nem keresett rosszul, pláne amíg volt lehetősége különórákat adni a tanítványainak.
Visszaemlékezett, hogy 2017-ben az akkori (ha egyáltalán értik a maiak hogy ez mit jelent) 200.000 Ft hazavitt fizetéséhez még összejött a különórákból 120-150 ezer forint. De annyi hely volt annak a pénznek… szeretett jól élni, s nem lopta, keményen megdolgozott a pénzéért. Lehet, hogy inkább informatikusnak kellett volna menni, s nem matektanárnak? Vagy politikai pályára… bár a közvetlen szomszédok egy informatikus és egy nyugdíjas politikus voltak… úgyhogy lehet nem ez lett volna a megoldás… De szép élete volt… munkás, de szép. Most az élete második felében (statisztikailag 105 éves kor várhat rá) kicsit rászorul (na) mások segítségére. Sajnos a mama „nyugdíjpengői” már nem segíthetnek. A gyermeke az aktív kor elején tart ( 40 éves ) még nincs akkora jövedelme, hogy rajta tudjon segíteni ( sőt, valójában Ő segít néha egy kicsit egy-egy vágyott de „haszontalan” alkalmi ajándék révén) félre teszi a jövedelme 10%át hosszútávú megtakarításba már az első munkahelye óta.
Ha őszinte volt magához ez ügyben (ritkán tette, mert fájt a dolog) sajnálta, hogy neki nem tanította meg ezt senki, nem volt valaki aki az Ő jövője érdekében érvelt volna az akkori énje pillanatnyi érdekeivel szemben ( bár még az is felmerült benne, hogy olvasott néhányszor egy weblapon- régen így hívták a kibertér egyes részeit- a Pénzügyi Önvédelmi Rendszerről, ahol a „Mi nem Önnek, mi Önért dolgozunk” szlogen is megragadt az emlékeiben) Soha nem élt a személyes kapcsolat lehetőségével, még fel is paprikázta, hogy mit képzelnek ezek, kinek dolgoznának, ha nem nekem, hiszen én vagyok a megbízó? Még Leventének is elmondta (igen , aki szabályozott időjárás övezetben lakik a családjával, s aki most valószínűleg hóembert épít az unokaival), hogy ….. de ez már régen volt. Levente elment egy tanácsadásra, felépítettek közösen egy hosszútávú programot, kamatos-kamat effektus 40 évre…. állami forrásbővítés, adókedvezmény, rugalmasság…..MOST már Neki mindegy. Az unokákat ritkán látja, mert messze laknak egy másik körzetben (és az ingyenes utazás évtizedek óta megszűnt), sajnos nincs realisztikus valóság kiegészítője az alap kibertér szolgáltatásához, mert nem bírja digitpengővel, így ők nem maradnak nála még szünetben sem.
Kisállatot sem tarthat a magas közösségi hozzájárulás miatt, ezért – s mivel a felesége még évekkel ezelőtt elhagyta egy robotpszichológusi pozícióért a holdon-, néha kicsit magányosnak érezte magát.
A mutatóujjába épített (alapfunkciós ) virtuális egérgombbal a kibermail funkcióra kattintott a kibertér szenzoron és levélbe kezdett….
Feladó: TÜCSÖK Szabolcs
Cimzett: HANGYA Levente
Kedves Levente!
Boldog Ünnepeket Kívánok és Happy New 2060!
……..közben kicsit elkalandozott a fantáziája és arra gondolt, ha feltalálnák az időgépet a MAI eszével biztosan visszamenne 2017-be , elmenne egy Norisk Pénzügyi Zrt tanácsadásra kerül amibe kerül, elindítana egy olyan, vagy hasonló programot mint Levente, és akkor az unokáival karácsonyozhatna a szabályozott időjárású övezetben, hóembert építve, gyöngyöző kacaj szállhatna a széllel….Boldog nyugdíjas évek…
Sorry, the comment form is closed at this time.